Veni, vidi, sedi...

...avagy jöttem, láttam, leültem. És igyekszem megtartani a helyem. Utazási tippek következnek, csak tőlem, csak neked, kedves olvasó. Szív küldi szívnek...

Nos, ha felszállsz a buszra, javaslom keress egy egyes helyet. Ez persze kényelmetlen lehet, mert az öledbe kell fognod a táskádat, amit máshol a földre teszel. De legalább nyugtod lesz, míg egy idős néninek, vagy kismamának át nem adod a helyed, mert te ugyebár udvarias fiatalember, kishölgy vagy.

Második opció: foglalj be egy kettes helyet, ülj le a jármű belseje felé eső részre - tehát ami az ablaktól távolabb van - és az ablak melletti ülésre tedd a táskád! Így már tettél egy lépést afelé, hogy ne üljön melléd mindenféle ember.

Harmadik opció: egy négyes helyre ülj be, szintén az aisle seat-re. Táskád szintúgy mehet az ablakhoz. Tedd keresztbe a lábad, vagy legalábbis nyújtsd ki! Ezzel elveszed az emberek kedvét attól, hogy átgázoljanak rajtad.

Így máris három módon nehezítetted meg az utasok dolgát abban, hogy elfoglalják - egyébként teljesen jogosan, de számunkra kényelmetlenségeket okozva - a mellettünk lévő helyet.

Okés, bármelyik verziót is választottad, csukd be a szemed! Aludj, de minimum tégy úgy, mintha aludnál, relaxálj! Néha azt is kell. Egy alvó embert kisebb eséllyel kérnek meg, hogy húzódjon arrébb. Az emberek ugyanis rendesek, vagy ha azok nem is, hát nem szeretnek beszédbe elegyedni idegenekkel.

Ezzel négy okot adtál arra, hogy békén hagyjanak. És íme az ötödik: Hallgass zenét! Kell a felhőtlen kikapcsolódáshoz, és a szem behunyása mellett egy további indok lehet, hogy ne zargassanak.

Kellemes utazást!