Háh! Sziasztok megint,

...ez is egy gyorsposzt lesz. Délután elindultunk Saurisra. Jó nagy kerülővel, direkt. Aztán megérkeztünk, standok voltak, ahogy emlékeztem. Amúgy 7 éve voltam ott. Volt minden. Szeletelt eper, naonfincsi sonka grissinivel, meg virsli polentával, meg szamócáspia meg borókaszörp meg fenetudja mi még. Mi ezeket vettük.

Aztán leautóztunk egy hatalmas duzzasztógáthoz. Azt kell róla tudni, hogy a 2. VH alatt épült, és egy teljes falut elárasztottak, ami azóta is ottvan a víz alatt.

Még a mai időjárásról: Hideg volt és esett. Émmeg alig hoytam meleg ruhát. Ezvan :D Beszoptam.

Na, legyetek jók, és tudjátok: minden nappal közeledik a dátum, amikor újra otthon lehetek, Veletek. 

Röviden,

mert nem akarok senkit untatni: Tegnap délután indultunk, elég késő délután. Előtte még beültünk egy étterembe, megtömni a bendőnket. Aztán felcuppantunk az M7esre és száguldás, Porsche, szerelem…

Néha a (nem létező) bátyám is vezetett. Amióta megvan a jogsija, nem vezetett, most meg rögtön autópályán, külföldön.

Lényeg a lényeg, hogy raga… khm, szóval: egy szó, mint száz, megérkeztünk 2 körül, felpakoltunk, stb, fél 3 körül már aludtam is. Ennyi. Semmi extra, ezt otthon is megtudtam volna csinálni – ülni órákon keresztül, aztán lefeküdni aludni. Fene tudja, miért olyan extra ez az Olaszország… Az elkövetkezendő két hétben talán rájövök. (:

A mai program amúgy Sauris nevű település és környéke, vmint az ottani Festa del Prosciutto, azaz a Sonkaünnep. Tudni kell, hogy Olaszban mindig ünnepelnek valahol valamit, így ott most épp a sonkát. Voltam már egy-két éve ezen a Sonkaünnepen… Vannak standok, ahol van sonka, sajt, meg mittomén… Majd most felfrissítem az emlékeimet.

Na, csókoltatok mindenkit, Alonzo’s off. 
 

Na, megjártam a fővárost.

Furcsa volt belegondolni, miközben a BKV üléseit és padlóit koptattam, hogy pár órája még a Balatonon voltam, majdhogynem napi 24-ben fürdőruhában. Jól megnéznének az emberek, ha csakúgy, póló nélkül fürdőnaciban lennék. Fenyvesen is azt tették, pedig bázzeg az egy üdülőfalu.

Megyek az aluljáróban, automatikusan veszem el a szórólapot a nőtől, aki a pofámba nyújtja. Egy képeslap, asszem valami panda van rajta. A nő megállít: „Nem bánnád, ha feltennék egy-két kérdést?” - Reflexszerűen jön a válasz: „Elnézést sietek.” Mire a nő: „Ja, akkor azt add vissza légyszíves!” Ehh...

Hazatértem három napra

... hogy aztán megint itt hagyhassalak titeket. Ez van. Na, elmesélem mit csináltam az elmúlt pár napban.

Péntek - fél hatkor keltem, hogy a fél hetes Volánt elérjem. Ott is voltam félkor, de a busz kicsit későn állt be, egy diákcsoport meg ott szerencsétlenkedett, a sofőrrel együtt, szal késve indultunk.

A buszon aztán magam mellé raktam a sporttáskát, de folyosó túlsó felén lévő aisle-seat-en ülő papa - aki amúgy mindenkinek segített felhajtani a kartámláját - megkért, hogy vegyem le, biztos akarnak majd odaülni. Jólvan, levettem, ültek is. Egy idős néni, aki végig a nyakát nyújtogatta... Elhangzottak ám megmosolyogtató párbeszédek a közelemben, de régvolt már, elfelejtettem.

Zánka, 9:30, befut a busz. Nagymamám a megállóban, épp kérdezi az egyik leszálló nőt, vajon nem felejtettem-e el leszállni. A nő megnyugtatja, jó hangosan: "Van itt egy szőke fiú, lehet, hogy ő az." Én meg kínosan mosolyogva leavászkodtam a buszról, miközben ott mindenki engem bámult. Sebaj. :D

Délután semmi különös nem történt, este megjöttek a szomszéd kölkök, zenét bömböltettek meg italozgazzak. Sebaj.

Szombat - eszméletlen meleg volt, 39-et mutatott a teraszon lévő hőmérő. Hajat mostam, 2 perc alatt megszáradt a napon. Nem nagyon mertem már napozni, még kinéznének a Jobbik gyűlésen ;)

Persze a Balaton meg hideg volt, huszonpár fokos. Úgyhogy csak később mentem le a strandra. Gondoltam olvasok, levettem egy könyvet a polcról, kimászott belőle egy méretes pók. Na, ebből én nem kérek - raktam is vissza a könyvet a polcra. Benyomtam a zeném. Délután strand. Este fasz szomszédok zenét hallgattak, ismét. Sebaj.

Vasárnap, hétfő - semmi olyan, ami addig ne történt volna.

Kedd - Fél hetes busszal feldöcögtem Pestre. Ennyi. Itt vagyunk most. A kövi posztban a mai napomról írok.